Kata szüléstörténete 2018.10.22.

Tegnap kaptam Kata szüléstörténetét. Kata járt hozzám kismama jógára, és a a párjával eljöttek a Komplex szülésfelkészítőmre is. Íme Kata levele és szüléstörténete. Különösen örültem, hogy a párja is leírta a saját szemszögéből a szülésük megélését :) Írtam Katának, hogy hatalmas babát hozott a világra, csak gratulálni tudok! Remélem, cserébe, amiért ilyen sokáig benn maradt, és ilyen szép nagy és erős baba lett, idekinn már könnyebb dolguk lesz, kisebb lett a súlyvesztés, stabilabb a baba ?? Sok boldogságot kívánunk! :)

"Kedves Éva, elküldeném a mi szülésélményünket. Megkértem a férjemet is, ő is leírta a sajátját. Nagyon köszönjük a szülésfelkészítőn kapott jótanácsokat, illetve én külön a jógás alkalmakat, nagyon jól éreztem magam mindig utána. ?? Remélem, hamarosan találkozunk a babás-mamás jógán. sok üdv, Kata"

"Az én szülésélményem, azt hiszem, a folyamatos B tervekben bontakozott ki. A terhességem alatt minden rendben volt, jóslófájásaim is voltak viszonylag korán, 35. hét körül kezdték mondogatni, hogy jó nagy baba lesz, a 40. héten 4 kg körülire számolta az orvosom. Tudtuk, hogy a protokoll szerint 40+6 naposan elindítják a szülést. Az orvosom természetes szülés párti, nagyon biztatott, hogy beszéljek a babával, mert egyre nagyobb lesz a kockázat, ha bent marad. Beszéltünk mi mindennap Marcussal, bevetettünk mindent, amit a szülésfelkészítőn hallottunk. Végül este be kellett feküdnöm ballonos indításra. Ez volt az első B terv, amit el kellett fogadnunk, hogy nem magától fog megindulni a szülés – az orvosom szerint a baba és a méhem mérete is közrejátszhatott ebben. Egy nagyot kirándultunk előtte való nap a férjemmel és a kiskutyánkkal a Normafánál és átbeszéltük, hogy nem fogunk ragaszkodni semmi előzetes tervhez, ha azt a baba érdeke úgy kívánja. Ez egy nagyon megerősítő beszélgetés volt, mindkettőnknek.
Este felrakták a ballont, reggel pedig, amikor megérkezett a férjem, majd az orvosom, már megindultak a fájások, hét percesek voltak. Nagyon örültem, hogy akkor hátha elindul a természetes folyamat, és a dokim is nagyon biztatott. Kaptunk rengeteg időt, a fájások szépen jöttek, egyre hosszabbak lettek. Ami furcsa volt nekem, hogy bár erősek voltak, csak a hasam alján éreztem őket, nem ahogy sok helyen írták, az egész has körül, a derékban is akár. És igazam is volt, mert nem tágultam. Oxitocin következett, ekkor is kaptunk időt kettesben, szépen vajúdtunk, de nem volt sok hatása. Nospát masszírozott belém a szülésznő, majd végül az orvosom azt kérdezte, hogy vállalom-e az epidurális érzéstelenítést. Vállaltam. Végig azért imádkoztam, hogy ne legyen császár, és reméltem, hogy Marcival és a férjemmel meg tudjuk csinálni. A szülésznőm alvásra biztatott, ekkor már délután volt. Azt mondta, hogy öt után megérkezhet a baba. Félálomban aludtam, a férjem végig ott volt mellettem. A tolófájásokra visszajött minden fájdalomérzetem, hosszú kitolási szakasz következett, balról az orvosom, jobbról a szülésznő, fentről a férjem. Katartikus élmény volt, amikor végül megszületett Marci háromnegyed hatkor 4140 grammal.
A szülésfelkészítőn és a jóga órákon tanult légzéstechnika végig segített, a férjem mindig figyelmeztetett a helyes légzésre. Nehéz volt folyton elengedni az előzetes terveket, de örülök annak, hogy el tudtuk, és így Marci természetes úton születhetett meg.

Kata"

"Kata kedvéért vállaltam az apás szülést, eleinte meggyőződés nélkül. Később, a papás szülésfelkészítőn vált világossá számomra, hogy ez bizony eléggé nehéz kaland, amiben ott a helyem a párom mellett. Legtöbbet azon aggódtam, hogy fogom bírni az éjszakázást. Ettől, mivel a szülést reggel indították, végülis ok nélkül féltem. Valahol azt olvastam, az apukának a szülésnél a háttérben kell maradnia. Ehhez tartottam magam: vizet hoztam, nővért hívtam, jegyzeteltem a fájások gyakoriságát, időtartamát. A kórházban mindenki nagyon előzékeny, figyelmes volt velünk. A mai napig a fülemben cseng a szülésznő hangja, ahogy biztatja a feleségemet: hajrá, Kata, gyerünk Kata, gyerünk, kicsike! Látom magam előtt a feleségem arcát, amikor felkiált, hogy ott a gyerek! És hogy a mi fiunk! Örülök, hogy mellettük lehettem.

Lóránd"



Kövess minket a Facebook-on!